Szombathelyi Haladás


Ő a mi királyunk! Exkluzív interjú Király Gáborral


2016.07.01. 17:00
Pum András

A Haladás 107-szeres válogatott kapusa, Király Gábor szerint a sikeres Európa-bajnoki szereplés elsősorban a magyar emberekről, az országról szólt.

A magyar labdarúgó-válogatott várakozáson felüli, az egész országot megmozgató,  franciaországi szereplésében elévülhetetlen érdemei vannak a Szombathelyi Swietelsky-Haladás 40 esztendős, 107-szeres válogatott kapusának, Király Gábornak. A kiváló kapus ráadásul a Belgium (0-4) elleni negyeddöntő első félidejének végén megsérült, egyik ujjában ízületi ficamot szenvedett. Ám nem esett kétségbe, egyetlen mozdulattal visszarántotta a sérült részt – mint mondta, kapusoknál ez gyakran előforduló sérülés.

- Az Európa-bajnokság előtt azt nyilatkozta, szeretné a torna minden pillanatát megélni. Sikerült?

-Igen. Profin szervezett Eb-n vettünk részt, gondolok itt a szállásra, a körülményekre, az utazásokra, a meccsek utáni regenerációra, gyakorlatilag A-tól Zs-ig mindenre. Korábban klubcsapatommal szerepeltem a Bajnokok Ligájában, az volt hasonlóan profi, de ez Eb ennél is jobb volt. Már csak az érdeklődés miatt is, gyakorlatilag végig rivaldafényben voltunk, minden rezdülésünket figyelték.

- Miben rejlett a magyar csapat titka?

-Nem kell ördöngösségekre gondolni, noha – az ausztriai edzőtáborral együtt – hét hétig össze voltunk zárva, egyetlen hangos szó nem hangzott el, nem voltak viták, toleráltuk, elfogadtuk, segítettük a másikat. Türelmesek voltunk, nagyon nagy egységben dolgoztunk. Valamennyien – beleértve természetesen a stábot is – nem a problémát generáltuk, mindig a megoldást kerestük.

- Ettől függetlenül nem lehetett könnyű ennyi időn keresztül távol lenni a családtól.

- Nyilván ez nem volt egyszerű, de előzőleg fejben ezt lerendeztük, tudtuk, hogy most mindent az Európa-bajnokságnak kell alárendelnünk, csak az lebegett a szemünk előtt. Nem volt könnyű olykor 38 fokban edzenünk, de tudtuk, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Így is történt

- Ausztriát megvertük, Izlanddal és Portugáliával döntetlent játszottunk, Belgiumtól kikaptunk. Mivel mindezek tétmeccsek voltak, elmondhatjuk, hogy előbbi három országot utolértük?

-Mielőtt a kérdésre válaszolnék, annyit megjegyeznék, hogy Belgium ellen is lehetett volna esélyünk jó eredményt elérni, csakhogy addigra fejben elfáradtunk. Négynaponta követték egymást a kőkemény meccsek, előtte meg öt hetet alapoztunk. Mentálisan fárasztó volt. Érdekes, mert ellenünk viszont az izlandiak tűntek fáradtnak, fáradtabbnak, mint később az angolok ellen. De a konkrét kérdésre válaszolva, nekünk nem más országhoz kell méricskelnünk magunkat, hanem saját csapatunkra kell fókuszálnunk, a maximumot kihoznunk. Nem úgy kell játszanunk, mint a németeknek, hanem úgy, mint nekünk, magyaroknak. Sikeresek voltunk az Európa-bajnokságon, innen kell folytatnunk ősszel.

- Mindenki elismerően nyilatkozott teljesítményéről. Ön hogy érzi, hogy sikerült a torna?

-Valamennyi mérkőzés nehéz volt, a legnehezebb a belgák elleni volt. Volt egy szabadrúgás, amit a kapufára toltam, aztán egy közeli lövést is sikerült reflexmozdulattal hárítanom. Vagy Izland ellen, amikor a meccs elején Kádárról a jobb oldalon lefordult a csatár, de lábbal kivédtem a lövését. Ezek látványos védések voltak, de akadtak olyanok, amelyek kevésbé tűntek nagynak a szurkolók szemében, viszont belülről tudtam, hogy nem volt egyszerű dolgom. Például az osztrákok ellen akadt egy takarásból leadott lövés, csak az utolsó pillanatban láttam a labdát, addig csak a hangját hallottam, mégis sikerült hárítanom. Vagy amikor egy kifelé csavarodó szögletet sikerült lehúznom, jól elkaptam az ütemet. Hátra is szóltak a társak: „Nagyon kellett, Gabi!” Ez is felért egy nagy védéssel.

- Mennyire jött át az itthoni őrület, illetve a kinti magyar drukkerek buzdítása?

-Franciaországban rengeteget számított a szurkolók támogatása, szinte otthon éreztük magunkat. De meglepődtünk, hogy idehaza is micsoda népünnepély volt egy-egy meccs után. Vagy, hogy egyik nap egy kezdeményezés nyomán rengetegen mentek szürke mackóalsóba dolgozni. Ez például nagyon megtisztelő volt számomra. De az egész szereplés nem csak rólunk szólt, sokkal inkább Magyarországról, a magyar emberekről.

                          Király Gábor a meccsek után a magyar szurkolókkal együtt elénekelte a himnuszt

- Hová helyezi pályafutásában az Eb-t?

-Többször elmondtam már: számomra minden meccs egyforma, valamennyire ugyanúgy készülök, nekem mindegy, hogy 100 néző vagy 80 ezer drukker előtt játszunk. Annak idején, kisgyermekként elsősorban NB I-es kapus akartam lenni, a válogatottságra nem gondoltam. Dolgoztam és dolgoztam és most már 107 válogatottságnál járok. Klubszinten, a Hertha BSC, a Crystal Palace vagy akár az 1860 München kapusaként értem el olyan sikereket, amelyek hasonló eufóriát váltottak ki bennem, mint a mostani válogatott szereplés. De egy nemzetet képviselni egy világversenyen persze más, magasabb szintű. Szóval a franciaországi Eb a legfelső „polcon” helyezkedik el – több más élménnyel egyetemben.

- A belgák, Chelsea-ben védő kapusa, Thibaut Courtois azt nyilatkozta, szeretne 40 évesen úgy védeni, mint Király Gábor. Mi a titka?A genetika nyilván önmagában kevés.

- Így van, de nyilván az is kell hozzá. Én olyan beállítottságú vagyok, hogy szeretek dolgozni, mind a válogatottban, mind pedig a Haladásban. Érzem az éveket, rutinosabb lettem, többet tapasztaltam, ezáltal többet is tudok nyújtani. Viszont több időt kell fordítanom a regenerációra mint 20 évesen, miközben ugyanolyan motivált vagyok, mint egykoron.

- Most fáradt?

-Igen, az vagyok. Rengeteg médiafelkérés érkezik (a napokban például a legnagyobb spanyol sportnapilap, a Marca kért interjút Királytól – a szerk.) de nem akarok szétszakadni, így nem is tudok mindegyiknek eleget tenni. Tiszteletem a médiát, de mindenkinek nem tudok a kedvére tenni. Az utcán épp csak kiszállok a kocsiból, máris odajönnek gratulálni a szurkolók – ez persze jó érzés, nem is azért mondom. Mindenesetre a belga-meccs másnapján már felhívtam Mészöly Gézát, a Haladás vezetőedzőjét, hogy mi a csapat heti programja, mikor tudok bekapcsolódni. Itt a klubcsapatom, itt dolgozom, itt lakom, az agyamat már átkapcsoltam a Haladásra. Olyannyira, hogy kint Franciaországban is figyeltem a Haliról szóló híreket, az edzőmeccseket, az igazolásokat. Habár már kedden és szerdán ott voltam az öltözőben, csütörtökön edzettem először. Ilyen vagyok, a pályán érzem jól magam, nem amikor nyilatkozni kell. Annyi változás lesz, hogy a bajnokság alatt két meccs között nem egy, hanem két napot pihenek, regenerálódok majd, Hosszabban pihenni pedig majd a téli szünetben, karácsony tájékán fogok.

- Hogy alakul a válogatottbeli folytatása? Lesz folytatás?

-Van elképzelésem a jövőt illetően, de még egy picit szeretném élvezni a sikert, teljesen átállni a napi teendőkbe, és ha majd úgy alakul, kiállok a nyilvánosság elé és elmondom, hogy döntöttem.

További hírek

Megtekintés
Felcsúton a Haladás Viktória

A női labdarúgó NB I. 17. fordulójában szombaton 14 órai kezdettel a Haladás Viktória a Puskás Akadémia otthonában lép pályára.
0 0 0 2024.03.28. 12:00
Megtekintés
Városi rangadót vív a Haladás II.

Pénteken 19 órai kezdettel a Király SE vendégeként lép pályára a Szombathelyi Haladás II.
0 0 0 2024.03.28. 11:00

Shop

Mez? Sál vagy táska?

Szerezd be akár mindhármat, válogass a webshopban!

Hirdetések

 
 

Támogatóink