Bosnjak Predrag be akarta adni a labdát, de lecsúszott a lábáról – bombagól lett a vége.

Ritkán látható góllal egyenlített a Kazincbarcika (2-2) elleni vasárnapi bajnokin a Szombathelyi Haladás. A vendégek a 90. percben szerzett góllal 2-1-re vezettek, három perc múlva az egyszeres válogatott Bosnjak Predraghoz került a labda. A szerb-magyar védő közvetlenül az bal oldali oldalvonal mellett, a tizenegyesponttal egyvonalban a kapu elé ívelt - pontosabban lecsúszott a lábáról a labda - amelyet a hátráló Horváth László kapus nem ért el és mögötte a bal sarokba hullott. 

– Előtte volt már két bedobásom, amikor harmadszorra is a kapu elé hajítottam a labdát - mondta Bosnjak. - Egy védő kifejelte, Csilus Tomi pedig hozzám továbbított, utólag elmondta: laposan akart passzolni, de úgy sikerült, hogy pattogott a labda. Mivel edzéseken ezt a szituációt sokat gyakoroltuk és láttam, hogy a kapus kicsit kint áll, így rálőttem. Jó, ez csak persze vicc... Mivel tudtam, hogy bármelyik pillanatban lefújhatja a bíró a meccset és mert rajtam volt egy védő, nem cselezgettem, egyből a kapu elé emeltem. Mivel sokan voltak a tizenhatoson belül, abban bíztam, hogy valaki belefejel, vagy esetleg egy lepattanó labdát belőhetünk. Nem mondom, meglepődtem, amikor láttam, hogy a hálóban kötött ki a labda - de persze nagyon örültem, hogy legalább egy pontot megmentettünk. A lefújás után sokan gratuláltak, nem csak itthonról. Néhány barátom külföldön futballozik, így például a korábban az FTC-ben, jelenleg Svájcban szereplő Stjepan Kukurozovic vagy a Franciaországban játszó, szintén korábbi ferencvárosi Mateo Pavlovic küldött kissé élcelődő üzenetet. 

                                                   Bosnjak Predrag egyenlített a Kazincbarcika ellen
– Ami magát a meccset illeti, szerintem végig mi domináltunk, de olykor az volt az érzésem: abban bíztunk, hogy a papíron gyengébb Kazincbarcikát így is úgy is megverjük – folytatta a 35 éves védő. – Mivel minden fejben dől el, úgy vettem észre, hogy az utolsó passzoknál nem koncentáltunk eléggé. A második félidőben így is megszereztük a vezetést, de vezetésünktől még kényelmesebbé váltunk így nem sikerült rárúgnunk a második gólt. A vendégek ekkor már négy támadóval rohamoztak, nekünk nem sikerült megszereznünk a lepattanó labdákat – a barcikaiak vérszemet kaptak. Végül azonban egy pontot legalább sikerült itthon tartanunk. Olyan szempontból megérdemeltük, hogy rengeteget dolgozunk az edzéseken és a meccsen akkor sem adtuk fel, amikor a 90. percben fordított ellenfelünk.  A szerencse most a végén mellénk állt. De ahhoz, hogy szinten lépjünk, a vasárnapinál sokkal jobb játék kell.