Fördős Beatrix hosszú idő, nehéz szívvel után távozik a Haladás-Viktóriától. Új kaland vár rá, az olasz SS Laziónál.

A korábbi stabil korosztályos válogatott, jelenlegi felnőttválogatottkeret-tag Fördős Beatrix az olasz első osztályba feljutott római SS Lazióhoz szerződött. Fördős a szombathelyiek saját nevelésű játékosa – hosszú idő után távozik a vasi megyeszékhelyről.

- Ötévesen a Vasi Foci Akadémián kezdtem el focizni – mondta Fördős Beatrix. - Szüleim két fiútestvéremmel együtt vittek el az akkor újonnan alakuló egyesületbe, és azonnal megszerettem ezt a sportot. Első edzőm, Rudolics Norbert nagyon sokat tett azért, hogy a fiúk között edződhessek, majd Viszket Ferenc is sokat tett a fejlődésem érdekében. Két évig még osztrák bajnokságban is játszottunk, a rohonci csapatban. Nagyon szerettem ezt az időszakot is, igazi örömfoci volt. Majd az ikertestvérem által 11-12 éves koromban kerültem az Illés Akadémiára. Egyetlen lány voltam, de úgy éreztem a fiúk befogadtak ott is és az edzőim is maximálisan mellém álltak. Az ottani edzőimnek, Bakos Rolandnak, Nagy Józsefnek, Bánfalvi Attilának és Catalin Azoiteinek - aki a második lányanak tekintett - is rengeteget köszönhetek. A kezdetektől Jancsó András “karolt fel” minket a testvéremmel. Sok nemzetközi tornán is kipróbálhattuk magunkat és sikereket értünk el. Majd 14 évesen az MLSZ szabályzat miatt át kellett térnem a női fociba. Mivel egyetlen női csapat van Szombathelyen nem volt kérdés, hogy a Viktóriában folytatom a pályafutásomat. Persze nem bántam meg, hiszen nagyon sok szép évet töltöttem el ebben a klubban. Anyukám felkereste az akkori utánpótlásedzőt, Ferencsik Evelint és rögtön már egy bécsi tornán kóstolhattam bele a női fociba. Nagyon jó benyomást szereztem, sőt azt a tornát meg is nyertük és még a torna legjobb játékosának is megválasztottak. Emlékezetes maradt, ráadásul barátokat is szereztem. U15-ös és U18-as bajnokságban is játszottunk egyszerre. Erős csapatunk volt és jól szerepeltünk. Tajvanban és Litvániában is voltunk nemzetközi tornán. Nagyon hamar felkerültem edzenni a felnőttcsapatba, majd mikor betöltöttem a 15. életévemet, 2017 februárjában a Ferencváros ellen bemutatkoztam az NBI-ben. Nem játszottam sokat, de nagyon elfáradtam, hisz jóval erősebb a szint, mint az utánpótlásban. Szerencsére edzőm, Csordás Csaba bizalma miatt hamar bekerültem és bentmaradtam a kezdőcsapatban. Abban az évben bronzérmesek lettünk. Majd Simon Attila lett az edzőnk. Azokban az években nagyon erős keretünk volt, több válogatott játékos is hazatért Szombathelyre. Nagyon szerettem abban a csapatban is játszani, boldog voltam és megtiszteltetve éreztem magam, hogy olyan sikeres játékosokkal játszhattam együtt, mint Rácz Zsófia, Tálosi Szabina, Tóth Alexandra, Heike Manhart vagy éppen azóta is a Viktória kapusa, Bíró Barbara. Sok mindent tanultam Simi bától is. Érdekes, ideiglenesen újra edzőm lett Catalin Azoitei, Cata bá. Jó volt vele újra dolgozni. 2020 telén érkezett hozzánk Szabados György. Sajnos a koronavírus miatt a tavaszi szezonban egyetlen egy meccsünk volt vele, ám jó utat kezdtünk el járni, hisz azon a meccsen megszorongattuk a Ferencvárost. Majd nyáron teljesen átalakult a csapatunk. Sokan távoztak tőlünk és csapatunk jórészt nagyon fiatal játékosokkal bővült, ám érkeztek nagyszerű, rutinos játékosok is, Herczeg Andrea, Szil Tünde és Gődér Brigitta személyében. Nem kímélt minket sem a vírus az ősz folyamán, sokan egyszerre lettünk betegek és ez nagyon megviselte a csapatunk szereplését. A szakmai stáb, csapatkapitányunk, Balogh Henrietta, Horti Boglárka és Herczeg Andrea a hátukon vitték a csapatot, ám a csapat minden tagja előtt le a kalappal. Télen átalakultak minden a csapat körül. Új környezetben, profi körülmények között készülhettünk, amit teljesen új szakmai stáb segített. Nehéz fél éven vagyunk túl. Megmenekültünk az osztályozó elől, amit igazi csapatmunkával és fáradhatatlan támogatással értünk el, amit Markó Edina, Kiss Tamás és a vezetők felől kaptunk. Vezetőedzőnknek, Székely Tibornak és a stábjának is rengeteget köszönhetünk, hisz végig hittek bennünk, kitartottak mellettünk és rengeteget tanulhattunk tőlük. És persze mi, a játékosok is nehezen éltük meg ezt az időszakot, de mindig számíthattunk egymásra és támogattuk egymást. Jó pár éve Tischler Fruzsina minden sérülésemből segített felépülni, nagyon hálás vagyok neki ezért, Krenács Lillának szintén. Több emlékezetes mérkőzésem volt a Viktóriával. Amik a legjobban megmaradtak bennem azok a megnyert bronzmeccs az ETO ellen, az FTC és a DVTK ellen elért döntetlenek, a nigériai válogatott elleni felkészülési mérkőzés, de talán a legfontosabb az a Szeged elleni megnyert mérkőzés volt, ahol bebíztosítottuk a bent maradásunkat. Fejlődés szempontjából az összes eltöltött évem hasznos volt. Felejthetetlen volt a bronzérem megszerzése is, de ugyanakkor úgy érzem a tavaszi sorsdöntő makói meccsen szinte bajnokságot nyertünk és, ha úgy nézzük ez így is van, hisz az NB1-ben folytathatja a csapat. Próbáltam mindig mindenben a jót, pozitívat keresni és ez segített a nehezebb időkben is. Hihetetlenül boldog voltam, mikor tavaly Markó Edina behívott a felnőtt válogatottba. Nagy megtiszteltetés volt ott lenni. Háromszor voltam keretben, majd idén áprilisban az új kapitánytól, Margret Kratztól kaptam meghívót. Remélem nem ez volt az utolsó és ezért is fogok minden nap dolgozni. Megmondom őszintén már régebb óta célom, hogy kipróbálhassam magam külföldön és úgy érzem most jött el az idő a váltásra. Persze ennyi év után nem könnyű a távozás, hiszen rengeteget köszönhetek a Viktóriának és sok élménnyel, tudással és nem mellékesen baráttal gazdagodtam. Hiányozni fog minden, de tudom, hogy ide bármikor visszajöhetek és ez boldogsággal tölt el. Sokan megfordultak a csapatban míg én is itt voltam. Vannak olyanok, akik még mindig Viktória játékosok. Sok tehetséges játékossal játszottam együtt. Siklér Kinga, Horti Bogi, Balogh Heni, Rácz Zsófi, Tálosi Szabina, Tóth Alexandra, Heike Manhart, Öreg Cintia, Szakonyi Emese, Herczeg Andi, Szil Tünde, Bíró Barbara mind ide tartoznak. A fiatalok között is vannak ügyes, tehetséges játékosaink, akik szerintem jó úton haladnak. Jó barátokat is köszönhetek a Viktóriának, mivel itt ismertem meg őket. Bogival, Hencivel különösen jó a barátságom, mikor idekerültem Henci felkarolt, mintha a kishúga lettem volna és a távolság ellenére Kingával és Dömsödi Petrával is rendszeresen ápoljuk jó barátságunkat. Mivel Bogival játszottam belső védőt, hasznunkra vált a barátságunk, nagyon jól megértettük egymást. Több edzőnk is megemlítette nekünk, hogy mi vagyunk a magyar női NB I. legjobb belsővédő párosa. Nagyon felemelő érzés volt szakmailag is profi edzőktől ezt hallani. De rajtuk kívül is nagyon jóban vagyok többekkel. Eléggé családcentrikus vagyok és a barátaim is itt vannak, ráadásul egész eddigi életem során itt éltem, szóval nem lesz könnyű az elszakadás, de ez már csak így van, valamit valamiért.

                                             Fördős Beatrix Szombathelyről Rómába költözik

- Nagyon nagy lehetőséget kaptam az élettől arra, hogy megvalósítsam az álmomat és ezért meg fogok tenni mindent - folytatta Fördős. - Várom ezt az új kihívást, izgalmas lesz sok élménnyel, de ugyanakkor nehéz. Várom, hogy megismerjem az új csapatom és, hogy kipróbálhassam magam ebben a bajnokságban. A Lazió most jutott fel a Serie A-ba így újoncként várjuk a szezont. A klub mindent megtesz annak érdekében, hogy sikeres szezont érjünk el. Sok új játékost igazoltak és sokat tesznek a sikerért. Herczeg Andi személyében nem csak kiváló labdarúgót ismertem meg, hanem egy barátot is. Sokat köszönhetek neki, az segítségével beszéltem egy menedzserrel, aki elküldte a legjobb pillanatimból összeállított videómat több csapatnak és a Lazió jelezte, hogy le szeretnének igazolni. Nagyon boldog voltam, hisz egy nagy és profi klub Olaszországban és hiszem, hogy sokat fognak tudni segíteni a fejlődésemben. A Lazió római csapat és ha nem is Rómában, de közel hozzá fogok lakni. Érdekesség, hogy egyszer már jártam focizni Rómában, igaz akkor a városból nem sokat tudtam mégnézni, erre lesz most alkalom. Nincsenek véletlenek én azt vallom. Nagyon szép város, sok gyönyörű nevezetességgel. Szabadidőmben fel szeretném fedezni a várost és mivel vallásos ember vagyok az első úti célom a Vatikán lesz. Szüleimnek köszönhetem a legtöbbet. Az ő támogatásuk nélkül nem tarthatnék itt, így, ahogy eddig is ők segítenek majd a költözésben, ami július 15-én lesz. Két évre írtam alá a csapattal. Augusztusban indul a bajnokság. Célom, hogy itt is meghatározó játékos legyek a csapatban és minél többet fejlődjek minden téren. A csapattal szeretnék minél jobb helyen végezni és bízom benne, hogy jó közösség alakul ki. Nagyon szerettem Szombathelyen játszani, igaz nem leszek már Viktória-játékos, de továbbra is nagyon szurkolok a lányoknak és a klubnak és követem majd minden meccsüket. Ha lesz rá lehetőségem kilátogatok a lányoknak szurkolni. Nagyon köszönök a Viktóriának mindent! Hálás vagyok mindenkinek, aki segített engem. Tudom, itt mindig otthon leszek. Sok egészséget és győzelmet kívánok a csapatnak a következő szezonra! “Gyere Cajok!”