Vasárnap 2-1-es szolnoki győzelemmel búcsúzott a bajnokságtól a Haladás. A sikerben döntő szerepe volt a tizenegyest hárító Verpecz Istvánnak.

A Haladás a másodosztály zárófordulójában 2-1-re nyert Szolnokon, így megőrizte az utolsó kör előtti pozícióját. A hazaiak számára csak a győzelem jelenthetett volna reményt a bentmaradásra, így a vendégeknek egyáltalán nem volt könnyű dolguk.  A szolnoki mérkőzés fordulópontja volt, amikor az 58. percben 1-1-es állásnál Verpecz István hárította a házi gólkirály Sipos Zoltán büntetőjét. A rutinos kapusnak ezen kívül is akadt dolga a meccsen. Verpecz az utolsó hat mérkőzésen védte csapatunk kapuját - azt megelőzen egyszer állt a kapuban a 2021/22-es bajnokságban.

- Motiváltan utaztunk a mérkőzésre, nem az volt, hogy nekünk mindegy mi lesz az eredmény – fogadkoztunk, hogy megnyerjük a meccset - mondta Verpecz István. - Jól kezdtünk, jól futballoztunk, helyzeteink voltak. A szolnokiak pedig visszaálltak. Megszereztük a vezetést, ám gólra gól jött – csak éppen ezt már ők szerezték. Az egyenlítés feltüzelte őket, voltak ugyan helyzeteik, de összességében nagyon jól védekeztünk. A szünetben Németh Szabolcs azt kérte, hogy továbbra is játsszuk a saját játékunkat, mivel a szolnokiaknak muszáj lesz kockáztatniuk, az életükért küzdenek. A második félidőben a küzdelem dominált. A tizenegyes? Minden kapusnak megvannak a titkai a büntető hárítására, nekem is van egy metódusom erre - bevált, eltaláltam az irányt. Ahogy telt az idő egyre idegesebbek lettek a hazai játékosok, de íveltgették befelé a labdát. Mi ekkor már nem tudtuk a saját játékunkat játszani, de egy szép kontrát góllal zártunk le. Fontos volt számunkra a győzelem, hiszen mégis jobb így elmenni pihenni, hogy győzelemmel zártuk a bajnokságot. 

                                      Verpecz István az utóbbi mérkőzéseken remekül védett

– Ami a saját teljesítményemet illeti, mind fizikailag, mind mentálisan jól éreztem magam a pályán, a tizenegyesen kívül még a második félidőben volt egy lövés, amit Lakatos visszarúgott a rövid, bal sarok felé – ott nagyot kellett nyújtózkodnom – folytatta a kapus. – Hogy elégedett vagyok-e a hatodik hellyel? Amikor idejöttem 17., aztán 11. most pedig hatodik helyen végzett a csapat – szóval lépegetünk előre. Jó lenne, ha a következő bajnokságban már bele tudnánk szólni a feljutás kérdésébe és a Hali visszakerüljön az NB I.-be. Ehhez alázatosan, szerényen és sokat kell dolgozni. Maximalista vagyok, ha a tizedik, ha a negyedik helyen áll a csapat, én minél előbbre akarok végezni. Úgyhogy ilyen tekintetben mindig van hiányérzetem az elmúlt bajnoksággal kapcsolatban. A szezont ketten hoztuk le Rózsa Danival, a védekezésünk rendben volt, viszont sajnos kevesebb gólt szereztünk. A tavaszt elszúrtuk, hullámvölgybe kerültünk, amelyből nagyon későn jöttünk ki. Az eredménytelenség a kelleténél jobban megviselte a csapatot, nem is voltak tiszták a fejek. De minden jó ha a vége jó, legalább győzelemmel búcsúztunk a bajnokságtól és megőriztük a hatodik helyünket. Június 18-án, orvosi vizsgálattal kezdjük el a munkát, addig igyekszem jómagam is felöltődni. A héten az óvoda miatt még Szombathelyen leszünk, majd hazautazunk Debrecenbe, ott pihenünk, illetve elmegyünk még a Balatonra is. Fárasztó szezonon vagyunk túl, kell a feltöltődés, hogy frissen kezdjük a nyári felkészülést.